16. fejezet

Sziasztok!

Ezzel  a résszel valaminek vége lesz. Ez  a második alkalom, hogy Felipe szemszögéből is látjuk az eseményeket. Láthatjuk az érzéseit és érezhetjük a fájdalmát. Remélem tetszeni fog. Légyszi komizzatok, mert addig nem hozok új részt, amíg minimum 2 komment nem lesz. Hiányzik a véleményetek, kritikátok. Ha sokat komiztok, akkor gyakrabban hozok részt. Ide is és a másik törihez is.

Puszi

Krimi88(kriszti)

Ügy lezárva!

Felipe szemszöge

Nem lehet! Nem veszíthetem el őt! Istenem! Miért teszed ezt velem? Miért veszed el őt tőlem? Mit tettem ellened, hogy így büntetsz? Nem sok időm volt ezen gondolkodni. Azonnal szívmasszázst kezdtünk el alkalmazni. Tony-val sokáig küzdöttünk Bella életéért, de hiába. A mentősök is csak a halál beálltát tudták megállapítani. Nem akartam ott hagyni. Végignéztem, ahogy hullazsákba teszik. Zokogva léptem ki a motorhome-ból. A rendőrök, mentősök és az újságírók rohangáltak fel-alá. Néhány riporter megrohamozott, de a biztonságiak elküldték őket. Aztán megláttam a szüleimet és az öcsémet felém rohanni.
- Kisfiam jól vagy? Megsérültél? - zokogta anya
- Nem. Semmi bajom. Ez nem az én vérem - mondtam
- Akkor kié? - kérdezte apu
- Belláé - mondtam sírva Épp akkor tolták ki Bella holttestét. A barátaink épp akkor értek oda.
- Úristen! - sikított anyám
- Mi történt? - kérdezte Stefano De válaszolni nem tudtam. Tony elmesélt mindent.
- Hol van Bella? - kérdezte Fernando Tony-tól
- Meghalt - mondta Tony
- Le kell zuhanyoznom! - mondtam remegő hangon Az egész testem remegett. Nem a félelemtől, hanem a lelki fájdalomtól.
- Tony kísérd vissza Felipét a szállodába - mondta Stef  Tony-nak - Felipe! Részvétem! - fordult hozzám Bólogatni tudtam csak. Majd Tony-val, a szüleimmel és az öcsémmel visszamentünk szállodába. Lezuhanyoztam és átöltöztem. Becsomagoltam, de ez is nehezem ment, mert minden rá emlékeztetett. A barátaink késöbb átjöttek egy kicsit beszélgetni. Nem sok kedvem volt beszélgetni. Senkivel sem. Majd elmentek. Azért jól esett, hogy gondoltak rám és átjöttek. Igazi, jó barátok!
- Menjünk haza! - mondtam - Anyu nem lenne gond ha hazaköltöznék a régi szobámba? Nem tudok most abban a házban maradni. Mindenről Bella jut eszembe.
- Hát persze kicsim! Ezt meg sem kellett volna kérdezned - mondta anyu majd megölelt. Miután a rendőrök kihallgattak indultunk haza. Nem sokáig voltam otthon, a következő héten máris lesz a Német nagydíj.Teljesen kiborultam. Csak akkor beszéltem, ha muszáj volt. A szobámban ültem és néztem ki a fejemből vagy sírtam. Ki sem mozdultam a szobából. Szerdán aztán elindultunk Tony-val és a szüleimmel Németországba. A pályán is mindenki segíteni próbált nekem, de nem tudnak. De azért nagyon hálás vagyok nekik.

Pénteken aztán eligazítás kellős közepén ismét túszdrámába keveredtünk. Kb. 12 férfi rontott be gépfegyverrel a kezükben. Ők is értem jöttek. Végre! Elöbb is jöhettek volna. Nem szenvedtem volna eddig. Legalább most Bella után mehetek.
- Gondolom engem keresnek. Itt vagyok. Lőjjenek csak! - léptem elő Aztán egy spanyol férfi lépett elém. Valami olyan ismerős benne.
- Bátor vagy - mondta - Látom kitanított a húgom.
- A húgod? - kérdeztem vissza
- Igen. José Enrique Sanchez Alvarez vagyok. Anabella bátyja. Kár, hogy meg kellett ölnöm - vigyorgott Iszonyatos dühbe gurultam.
- Te szemét! - ordítottam és készültem rávetni magam, de Rubens és Lewis visszatartottak.
- Nyugi! Mindjárt te is mész utána - nevetett
- Azt nem hinném - szólalt meg Tony aztán hirtelen egy csapat kommandós tört be és elfogták a fegyvereseket. Aztán egy magas 50-es férfi lépett be egy másik kommandóssal az oldalán. A kommandós mozgása kísértetiesen hasonlított Belláéra. Oké Felipe! Hagyd abba! Anabella meghalt és nem tér vissza! Aztán a kommandós odalépett Bella bátyjához és rátartotta a fegyverét. Nem hittem a szememnek, amikor a csuklójára néztem. Az a karkötő volt rajta, amit még én adtam Bellának. Aztán lerántotta a fejéről a maszkot. A lélegzetem is elállt, a szívem pedig hevesebben kezdett dobogni. Hihetetlenül boldog lettem. Nehezen álltam meg, hogy ne rohanjak oda és öleljem át.
- Meglepi! - szólalt meg az angyali hang Nem hallucinálok! Tényleg itt van! És él!

Anabella szemszöge

Egy fehér szobában ébredtem fel. A mennyországban vagyok? Meghaltam, akkor valószínű! Hacsak nem a pokol ilyen fehér és meleg. Amit nem hiszek. Körülnéztem. Mindenhol gépek csipogtak mellettem. Korházban vagyok? De ismerős ez a hely. Ez a new yorki főhadiszállás kórház része. Aztán belépett az ajtón a főnököm.
- Örülök. hogy felébredtél Anabella - szólalt meg
- Mi történt? - kérdeztem kábán
- Tony tetszhalottá tett. Így azt hiszik halott vagy. Te voltál az első számú célpont. Tudták, ha téged kiiktatnak, akkor már Felipét nem lesz nehéz megölni. Tony már tudta ezt egy ideje, így kitalálta ezt a tervet. Ha elhitetjük velük, hogy meghaltál, így Felipére az egész banda támad. Élvezni akarják a halálát- mondta Erre én rémülten néztem rá - Nyugodj meg! A kommandósok észrevétlenül kísérik Tony-ékat. A támadás hétvégére várható.
- Ki lőtt rám? - kérdeztem
- A bátyád - mondta az ezredes és lesütötte a szemét
- Meddig voltam tetszhalott? - kérdeztem riadtan
- Ma kedd van. Vagyis 2 napig - mondta
- Hadd vegyek részt az akcióban - könyörögtem
- Még gyenge vagy. A sebed sem gyógyult meg. Nem lehet - mondta
- Csak hadd legyek ott. Ez az én ügyem is - kérleltem
- Rendben - egyezett bele Majd ismertette a pontos tervet. Péntek reggel pedig már Németországban is voltunk. Beöltöztem én is. Nem akartam, hogy idő előtt felismerjenek. Dél körül kaptuk az üzenetet, hogy a támadás épp most zajlik és José Enrique is részese. Sőt ő a vezetőjük. A biztonsági kamerákon keresztül figyeltük a bent zajló eseményeket. Felipe meggyötört arca egyből feltűnt. Szenved, mert azt hiszi meghaltam. Épp neki akart esni a bátyámnak, de Rubiék visszafogták. Hála Istennek! A főnök ekkor jelzett, hogy indulhat a csapat. A fiúk mindenkit elkaptak. És eljött az én időm. Mi is csatlakoztunk a főnökkel a társasághoz. Nehéz volt kivárni, hogy elmondhassam: Élek! Főleg Felipe miatt. Gyűlölet uralkodott el rajtam, amikor megláttam a bátyámat. Odaléptem hozzá, ráfogtam a fegyverem és lerántottam a maszkom. A látvány leírhatatlan volt.
- Meglepi! - mondtam
- Ez lehetetlen! - nyögte José Enrique
- Mi az bátyus, csak nem szellemet látsz? - nevettem - Kezdesz öregedni. Már nem célzol olyan jól. Ide kellett volna - mutattam a szívemre - vagy a fejembe.
- Na mi lesz! Lőjj! - kiabált rám
- Nem. Nem úszod meg ennyivel. A börtönben fogsz megrohadni - ordítottam én is
- Lehet, hogy én oda kerülök, de ettől még halottak vagytok - vigyorgott
- Tévedés. Már mindenkit begyűjtöttünk, aki a CD-n van. Te vagy az utolsó - mosolyogtam
- Vége van! - majd behúztam neki egyet, ami aztán nemcsak neki fájt hanem nekem is.
A sebem eléggé húzódott - Ezt a családunkért kaptad. Amiért elárultál minket. Anyát, apát és engem - ordítottam - Vigyétek a szemem elől!
- Ezzel még nincs vége Anabella! Halott vagy! - ordított mialatt kivitték. Nem igazán tud érdekelni. Miután elvezették a társaság felé fordultam. Vicces képet vágtak. Nevetnem kellett az ábrázatukon.
- Sziasztok! Hiányoztam? - kérdeztem nevetve
- Nagyon - szólalt meg Felipe és folytak a könnyei Amilyen gyorsan csak tudtam odafutottam. Nem érdekelt, hogy ki lát meg, megcsókoltam. Én is elsírtam magam. Aztán a többiek is köszöntöttek. Végére maradt Tony. Neki egyszerűen lekevertem egy pofont. Mindenki meglepődött.
- Hogy merészelted ezt eltitkolni előlem? Ez egy őrült ötlet volt! És amúgy is nekem szólhattál volna. Csakúgy "megölsz"? Mi van ha nem hasba lő hanem fejbe? - mondtam feldúltan
- Tudom, volt benne egy kis kockázat, de tudtam, hogy a bátyád gonosz ugyan, de a saját testvérét nem ölné meg csak úgy - mondta
- Akkor is kockázatos és őrült terv volt - durciztam
- De bevált nem? - rángatta meg a vállát vigyorogva
- Hát persze, hogy bevált! Mindig a legőrültebb ötletek válnak be - mondtam még mindig indulatosan - De azért köszi! - mosolyodtam el
- Szívesen! - mondta majd megölelt Tényleg vége van. Felipe élete most már nincs veszélyben. Legalábbis a pályán kívül. Minden visszatér a régi, nyugis kerékvágásba.

15. fejezet

A rész vendégszereplője: Robert "a világ legnagyobb tinibálványa" Pattinson

Világsztár és a vég

A francia nagydíj eseménymentesen telt el. A Ferrari kezd javulni, de a győzelem még nagyon messze van. A hétvége végén újra Brazília felé vettük az irányt. Az elkövetkezendő hét is úgy telt, mint az előző braziliai hétvége. Tony egyfolytában Fernandával volt elfoglalva, én meg Felipével. Úgy látom a kolléga szerelmes! Végül Tony bejelentette, hogy együtt van Fernandával. Mily meglepő! A hét leteltével mentünk a Brit nagydíj hétvégére Silverstone-ba. Itt is minden nap eseménytelenül zajlott egészen vasárnapig. Délelött Bernie a szokásos eligazítást tartotta. A megbeszélés végén aztán robbant a bomba. Persze nem szó szerint.
- A mai versenyt egy VIP vendég is megtekinti - mondta Bernie
- Ki? - kérdezte Lewis
- Ő egy brit híresség - vigyorgott sejtelmesen a nagyfőnök
Aztán hatalmas zajra lettünk figyelmesek. Sikítozásra, kiabálásra. Még a fényképezőgépek kattogását is hallottuk.
- Csak egy brit hírességet ismerek, akit így imádnak - mondtam
Pont akkor lépett be az ajtón. Semmit sem változott, amióta utoljára láttam. Fekete farmer, a szokásos edzőcipő, egy gyűrött kék póló és egy kockás ing. És az a kócos fej, ami épp rám vigyorog. Ő nem
VIP vendég, ő giga VIP vendég!
- Mindenki kedvenc vámpírja - vigyorogtam vissza rá
- Kellett nekem elvállalni azt a szerepet - forgatta a szemeit Elnevettem magam. Edward Robert Pattinson gyenge pontja.
- Na kérek egy 20 ezer dolcsis puszit - mutogattam az arcomra vigyorogva
- Te kettőt is kapsz - nevetett Rob, majd adott 2 puszit. Ezután mindenkit bemutattunk neki. Jensonnal és Lewis-zal elég jól elvolt. Hát igen! Honfitársak!
- És mi újság Hollywoodban? - kérdeztem
- A szokásos pörgés. Ott is mindenki engem bámul. A paparazzik minden lépésemet figyelik. Szóval Hollywood idegesítő - mondta
- Szóval nem változott semmit - mondtam - És mi a helyzet Kristennel?
- Hú, azt hagyjuk! - mondta
- Mi a baj? - kérdeztem
- Mindenen hisztizik. Számon kér mindenért. Már cigizni sem mehetek ki anélkül, hogy ne szóljak neki előre. Az újságokból mindenképp megtudná hol vagyok. Olyan hisztit lerendezett amikor megtudta, hogy idejövök. Nagyon féltékeny rád - mondta gondterhelten
- Rám? Miért lenne féltékeny rám? - kérdeztem hitetlenkedve
- Azt hiszi, hogy van köztünk valami. Hiába mondom neki, hogy csak barátok vagyunk, hogy nem hozzád jövök. Nem hiszi el. És nekem ebből elegem van - mondta
- Lehet, hogy hagynotok kéne ezt a kapcsolatot. Próbáljatok meg úgy elválni egymástól, hogy a munkát veszélyeztesse. Lépj ki ebből mielőtt még beleőrülsz. A hollywoodi őrületből nem tudsz olyan hamar kilépni. De ha még ezek mellé egy hisztériás barátnő is jön, akkor hamar a gyógyszerekhez, drogokhoz fogsz nyúlni. Inkább hagyd el Kristent minthogy kábítószerfüggő legyél vagy ideg összeroppanásod legyen.
- Nem tudom. Majd beszélek Kristennel. Köszi a jó tanácsokat - mondta majd megölelt.
A tekintetem akaratlanul is Felipére siklott. Nagyon csúnyán nézett ránk. Hányszor mondjam még el neki, hogy mindenkinél jobban szeretem és hogy senki sem változtathat ezen. Azt hiszem megint beszélnem kell vele.
A pilótaparádé után félrevonultunk a box egyik elrejtett zugába.
- Mi a baj? - kérdeztem
- Semmi - mondta morcosan
- Na jó! Hagyjuk a felesleges köröket. Elmondom még egyszer és utoljára. Mindennél és mindenkinél jobban szeretlek és ezen senki sem változtathat. Csak téged szeretlek - vettem a 2 kezem közé az arcát.
- De ő egy sztár. Bárkit megkaphat. Akárkit - mondta kétségbeesve
- Azért mert ö jelenleg a világ legszexibb pasija, az nem azt jelenti, hogy egyből a karjaiba omlok. Jó pasi! Elismerem. De azért mert jó pasinak tartom, nem fogok egyből befeküdni az ágyába. Én nem vagyok ilyen. Ő csak jó barátom. Nem akarok tőle semmit - mondtam - Ö nem érdekel. Csak te.
- Mit akarsz tőlem? - vigyorgott Felipe
- Mindent. Mindent veled akarok csinálni. Mindent veled akarok átélni - mondtam majd megcsókoltam

A futam simán lement. Épp mindhárman Felipe motorhome-jában voltunk, amikor 2 fegyveres férfi
rontott be és bezárta azt.
- Összejött az édes ötös - vigyorgott az egyik - Akkor most a hölgy - mutatott rám - és az úr - mutatott Tony-ra - szépen, lassan leteszik a földre a fegyverüket, különben lövünk.
Letettük a fegyverünket a földre, de próbáltuk Felipét minél jobban takarni.
- Megtudhatjuk a nevüket uraim? - mosolyogtam rájuk
- Miért akarod tudni? - kérdezte a másik
- Hogy tudjam azoknak a férgeknek a nevét akiket majd börtönbe juttatok - vigyorogtam Erre az első pasi pofon vágott, amitől én földre estem. Aztán a hajamnál fogva rángatott fel és a fejemhez nyomta a fegyvere csövét. Felipe neki akart esni de a másik pasi elkapta és nem engedte tovább.
- Eressze el maga rohadék! - ordított Felipe - Engem akarnak nem? Itt vagyok.
- Igaz! De a parancs az volt, hogy mindegyikőjüknek meg kell halnia - vigyorgott a pasi
Aztán egy pisztolylövést hallottam. Azonnal Felipére néztem. Nem őt érte a lövés. Hála az égnek! Ezután Tony-ra néztem, Ö is jól volt. Mindketten rémülten néztek rám. Pokoli fájdalmat éreztem a hasamban. A lövés engem ért. Összeestem. Felipe azonnal hozzám lépett és az ölébe fektetett.
- Nem lesz semmi baj kicsim - simogatta meg az arcom majd az egyik pólójával leszorította a sebet.
- A sérülése nagyon súlyos. Azonnal kórházi ellátást kell kapnia. - ordított Tony a túszejtőkre. Közben valami injekciót adott be.
- Így is úgy is meg kell halnia - mondta az első barna hajú pasi
- Te elöbb megdöglesz! - nyögtem Erre a szőke hajú elindult felém. Tony azonnal reagált és leteperte. Felipe eközben finoman letett a padlóra és minden erejét bevetve, lendületből behúzott a barnának. Én pedig az elejtett fegyverrel lelőttem. De az erőmből csak ennyire tellett. Éreztem, hogy elfogy az erőm.
- Fázom - nyögtem nehezen
- Nyugi. Azonnal hívunk egy mentőt - mondta Tony
- Nem lesz rá idő! - mondtam
- De lesz! -mondta Tony indulatosan
- Kicsim tarts ki egy kicsit még - mondta Felipe könnyes szemmel
- Nem megy. Gyengülök - mondtam
- Nem fogsz meghalni! Küzdj! - könyörgött Felipe
- Szeretlek! - nyögtem ki nagy nehezen Tudom, hogy itt a vége. De ezt még tudnia kellett. Éreztem, hogy a szívverésem lelassul és végül megáll. Már nem érzek semmit. Csak a fényt látom. Elindultam felé. Vége van. Meghaltam.

Egy érdekes videó

Sziasztok!
Most találtam ezt a videót, amiben Felipe brazil pilóták kérdéseire válaszol. Lucas di Grassi az első kérdező. Az ő kérdésén és Felipe válaszán is jót nevettem. Magyar felirat van alatta, szóval nem gond ha nem értünk portugálul.
http://www.youtube.com/watch?v=t0HA5g67Kbs

14. fejezet

Luiz Antonio és Ana Elena, Felipe szülei Egyébként szerintem Felipe mamája a legdögösebb f1-es anyuka.

Fernanda Massa, Felipe nővére és Tony kiszemeltje

Dudu Massa, Felipe öccse és hasonmása

Bella rucija a részben

A klub ahová mennek

A zene Belláék táncához:
http://www.youtube.com/watch?v=zovE1STcQbs&playnext=1&list=PLE8A197E866484ADB

Szenvedély

Csütörtök reggel ismét én ébredtem előbb. Felipe továbbra is békésen aludt.
Annyira aranyos, amikor alszik! Mondjuk ébren is az! Nem tudtam megállni,
hogy ne adjak neki egy puszit az arcára. Megmozdult ugyan, de nem ébredt
fel. Lementem a konyhába reggelizni. A lányok már fent voltak. De a
konyhában találtam még Fernandot és Felipe anyukáját is.
- Jó reggelt! - köszöntem
- Jó reggelt! Hogy van Felipe? - kérdezte Fernando
- Még alszik. Tegnap este egy kicsit kiborult, de ez érthető reakció, ha a volt
feleséged egy vipera, aki kegyetlenül átejtett - mondtam indulatosan
- Raffaela nem maradt volna vele - jelentette ki Ana Elena
Értetlenül néztem rá, mert nem értettem miről beszél.
- Ezt hogy érted? - kérdeztem rá
- Tegnap este felmentünk a szobájába, hogy megnézzük hogy van, de akkor
már aludtatok. Nem hagytad magára. Ö megtette volna. Raffaela nem
ment volna utána. Te sokkal jobban illesz a fiamhoz mint ő. Te feltétel nélkül
szereted őt. Ez már távolról látszik. Te el tudod feledtetni vele azt a sok rosszat
ami történt - mondta Ana Elena és közben megfogta a kezem
- Ő is sokat segített nekem. Miatta hagyom abba a testőrködést - mondtam
- Mi? - szólalt meg mögöttem Tony - Felmondasz?
- Igen. Felipe az utolsó kliensem - mondtam Közben Felipe is leért.
- Miért? - kérdezte Nicole
- Mert elegem van. Nem akarom veszélybe sodorni a családomat, a barátaimat.
Amíg testőrködtem nem volt egy normális kapcsolatom. Ennek véget akarok vetni
- mondtam
- Megértelek - mosolygott Tony - Csak megijedtem, hogy elveszítem a társamat.
De igazad van. Ha már megtaláltad az igazit, akkor ne engedd el.
- Nem fogom. Nem szabadul tőlem egykönnyen - mosolyogtam én is
- Eszem ágában sincs megszabadulni tőled - vigyorgott Felipe
Nem sokkal később a hiányzó két ember, Lewis és Heikki is leért.
Délelőtt főztünk. Délután pedig nappaliban beszélgettünk. Közben a fiúk persze
X-boxoztak.
- Mi lenne, ha ma elmennénk bulizni? - vetette fel az ötletet Nicole
- Ez jó ötlet - mosolygott Raquel
- Felipe ismeri a várost. Ő tudja milyen klubok vannak itt - mondta Heikki
- És van is egy ötletem - vigyorgott Felipe - Szerettek táncolni?
- Igen. Ez a buli lényege nem? - mosolygott Lewis
- Ez egy kicsit latinosabb este lesz - vigyorgott tovább Felipe
Ráhagytuk a dolgot. Estefelé aztán elkezdtünk készülődni. Felipe azt mondta
latinos este lesz, így tánchoz való ruhát vettem fel. Egy spagettipántos térdig érő
piros ruhát vettem fel. A felső része csipkés volt. Ehhez illő piros magassarkút húztam.
A hajam kiengedve maradt és szolid sminket tettem fel. Fernanda és Eduardo is velünk
jön. 7-kor aztán elindultunk. Egy táncklubba mentünk. Jól sejtettük. Táncolni fogunk.
Hangulatos hely! A táncparkett középen van és körülötte vannak az asztalok.
Igazi latin zene volt. Aki ide belép azonnal táncolni akar. Ezt teszi ez a zene.
Iszogattunk, táncoltunk. Eléggé belelendültünk a táncolásba. Egyre szenvedélyesebben
táncoltunk. Felipével egy igen forró és szenvedélyes táncot produkáltunk.
Mikor vége volt a számnak mi is befejeztük a táncolást és egy szenvedélyes csókkal
zártuk a táncunkat. Észrevettük, hogy már csak mi voltunk a parketten és mindenki
minket bámul. Eléggé zavarba jöttünk. Visszaültünk az asztalunkhoz. A többiek persze
vigyorogva fogadtak.
- Ez aztán szexi volt. - vigyorgott Nicole
- Fogalmam sincs mi üthetett belénk. - mondtam zavartan
- Mi tudjuk! Szerelmesek vagytok és ezt leginkább a táncban lehet megmutatni.
- mondta Fernanda
- Ezt az oldaladat még sosem láttuk. - mondta Lewis Felipének
- Ezt az oldalamat csak a családom ismeri. Itt az ideje, hogy nektek is megmutassam.
- mondta Felipe - Te viszont gyakorlott táncos vagy. - fordult felém
- Kicsi koromban balettoztam. A páros táncokat pedig egyenesen imádom. Szeretek
táncolni. - mosolyogtam
- Az látszik. - mosolygott Eduardo
Ezután táncoltunk és iszogattunk még egy ideig, aztán hazamentünk.

Másnap reggel a mi kis társaságunk felbomlott. A barátaink elutaztak. Mindenki hazautazott.
Hárman maradtunk. 

Délután átmentünk Felipe szüleinek házába. Tony feltűnően jól elvolt Fernandával. 

Ezt Felipe is észrevette, így meginvitálta Tony-t egy férfias beszélgetésre.
Félórával késöbb vigyorogva tértek vissza és Tony ott folytatta a 

Fernandával való flörtölést, ahol abbahagyta. Nem bírtam ki, hogy ne szóljak bele.
- Moore kettes szabály. - vigyorogtam rá
- Te már megszegted az egyes szabályt tehát a kettes érvényét veszti. - vigyorgott vissza
- Milyen egyes és kettes szabály? - kérdezte Fernanda
- 1. szabály: Soha ne kezdj ki a klienssel! - nézett jelentőségteljesen rám Tony
- 2. szabály: Soha ne kezdj ki a kliens egyik családtagjával, barátjával sem - mondtam
- Nem végzitek túl jól a dolgotokat - szólt közbe Dudu is - Szabályszegők vagytok!
- nézett ránk undorodva, majd elvigyorodott - Egyébként nincs egy dögös rendőrcsaj nálatok New Yorkban?
- Már elnézést? Én mi vagyok? Egy darab fa? - kérdeztem álsértődőtten
- Dehogy drágám! Te vagy a legdögösebb rendőr a világon - ölelt át Felipe - Amúgy pedig
szerinted hagynám, hogy az öcsém rád mozduljon? Meg is ölném.
- Én hősöm! - öleltem át - Egyébként vannak dögös csajok New Yorkban, de ők nem a te súlycsoportod - öltöttem nyelvet Dudura. Erre Eduardo sértődötten levágta magát a kanapéra és nem szólt hozzánk. Mi viszont nagyon jól szórakoztunk ezen.

Szombaton aztán Tony elment Fernandával valahová. Egész nap odalesznek. Legalábbis
a társam ezt mondta. Kettesben maradtunk Felipével. Végre! Együtt főztünk, amiből a 

végére kajacsata lett. A konyha úgy nézett ki mint egy csatatér. A hajunkban, 

a ruhánkban és mindenhol kaja volt. Egy hirtelen ötlettől vezérelve lenyaltam 

Felipe arcáról a ketchupot, ami beindította láncreakciót és minket. 

Csókolózni kezdtünk, ami egyre szenvedélyesebb lett. A ruhák hamar 

lekerültek rólunk. Gyengéd simogatások és csókok mutatták, hogy nem
akarunk elsietni semmit. Mindketten mutattuk ezzel a egymásnak, hogy nem kényszerítünk
a másikra semmit és ha akar még visszaléphet. De ez nem történt meg. 

Egyenes út vezetett a legkülönlegesebb és legmámorítóbb élményhez, amit valaha átéltem.

1 óra elteltével az általunk rendetlenné vált konyha közepén feküdtünk ruha nélkül. 

Végül nagy nehezen feltápászkodtunk, felöltöztünk és feltakarítottunk. Az ebéd is elkészült. 

Miután elfogyasztottuk az ebédet és elmosogattunk egymást ölelve néztük a tévét.

Este aztán Tony is hazatért.
- Mi újság gyerekek? Történt valami amíg nem voltam itt? - kérdezte vigyorogva
- Nem. Semmi érdekes nem történt - mondtam
- Akkor miért van ilyen bárgyú vigyor a képeteken? - vigyorgott tovább
- Mondjuk úgy, hogy az ebéd nagyon finomra sikeredett - mosolygott Felipe 

Erre elnevettem magam. Tony értetlenül nézett ránk.
- Nem akarod hallani - mondtam nevetve Ekkor esett le neki.
- Ó! Na ezt tényleg nem akarom hallani. Tartsátok meg magatoknak - fintorgott 

Ezen mi még jobban nevettünk. Végül elmentünk lefeküdni.
A vasárnap is ugyanúgy telt ahogy az előző nap. Tony Fernandával volt, mi pedig
elszórakoztattuk egymást és magunkat. De a nyugis hétnek vége lett és 

szerdán indultunk is Franciaországba. 

A szerdai estét a barátainkkal töltöttük. Jókat nevettünk és beszélgettünk.
Aztán csütörtökön elkezdődött a munka. Amíg Felipe a sajtószobában volt, 

addig én Nicole-lal múlattam az időt.

13. fejezet

Raffaela, a gonosz ex

Bella pizsije



A válás

Mikor visszaértünk Felipe azonnal a karjaiba zárt. Majd végignézett rajtam
és vigyorogva szólalt meg.
- Ugyanúgy kaptalak vissza, mint ahogy elmentél. Most is ugyanolyan
  szép vagy, mint voltál. Minden rendben van? - kérdezte
- Igen, csak fáradt vagyok. Most csak arra vágyom, hogy bedölhessek az
  ágyba - mondtam Majd leragadt a szemem. Végre tényleg vége van.
Natasa oda került ahova való. Sokkal jobb most a lelkemnek. Megkönnyebbültem. - Gyere! Felkísérlek a szobába - mondta Felipe, majd mindenkinek jóéjt kívántam
és elindultunk a szobám felé. Mikor felértünk, gyorsan letusoltam és felvettem az
éjszakai szerkómat, ami egy rövidnaciból és egy pólóból állt. Befeküdtem az ágyba
és Felipe adott egy jóéjt csókot, majd elindult kifelé.
- Várj! - szóltam utána - Ne menj még!
- Nem akarsz aludni? Azt mondtad fáradt vagy - mondta
- De, csak szeretném ha itt maradnál velem. Ide fekszel mellém? - lapogattam meg
  az ágyat magam mellett
- Rendben. - mondta majd befeküdt mellém az ágyba. Hozzábújtam, ő pedig simogatni
  kezdte a hátam - Biztos jól vagy? - kérdezte
- Igen. Megkönnyebbültem. Betartottam az ígéretemet, amit Josh-nak tettem a halála elött.
  Mostmár békében nyugodhat.
- Szeretted őt? - kérdezte
- Igen, de az idő múlásával inkább egy barátot gyászoltam, nem pedig a szerelmemet.
  Aztán beléptél a képbe. Mikor találkoztunk eldöntöttem, hogy kirángatlak a depressziódból.
  Ahogy egyre többet beszélgettünk egyre jobban megkedveltelek. Mire észbekaptam már
  belédszerettem - mondtam
- Azt hittem Raffaela életem nagy szerelme. Épp ezért teljesen magamba zuhantam, amikor
  kiderült, hogy megcsalt. Aztán jött a gyerek. Ettől még inkább kiborultam. Legszivesebben
  meghaltam volna. Aztán jött egy nagyszájú testőr, aki az első pillanattól fogva megdobogtatta
  a szívemet. Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar el tudom felejteni Raffaelát. De az
  irántad érzett szerelmem ezerszer nagyobb annál, mint amit iránta éreztem. Nem tudom, hogy
  csináltad, de teljesen magadba bolondítottál - mondta és mélyen a szemembe nézett.
Annyira boldog vagyok, hogy így érez. Amíg beszélt a könnyeim folyni kezdtek. Meghatódtam.
Nem bírtam tovább és megcsókoltam. Csókolóztunk egy ideig, aztán elaludtunk.

Másnap reggel mikor felébredtem ő még mélyen aludt. Lezuhanyoztam, felöltöztem és lementem
reggelizni. Fél óra múlva Felipe is felébredt, majd fél 11-kor elindultunk az ügyvédhez. Felipe kicsit
ideges volt, de ez érthető. Mikor odaértünk Raffaela és az ügyvédje már ott voltak. Aztán elkezdődött.
- Miért kellett ezt a nőt idehozni? - morogta portugálul Raffaela
- Ő a testőröm. Neki velem kell lennie! - válaszolta Felipe
- És milyen az ágyban? - kérdezte Raffa
- Semmi közöd hozzá! Mostantól semmi közöd az életemhez! - mondta Felipe indulatosan, majd
aláírta a papírokat. Úgy véste a tollat a papírra, hogy azt hittem kilyukad.
- Ó dehogynem! Olyan pert akasztok a nyakadba, hogy még a gatyád is rámegy. - fenyegette meg Raffa
- Mit akarsz még tőlem? Tiéd a monacoi lakás és 2 kocsim. Mit akarsz? Mennyit fizessek? - kérdezte
  Felipe
- 10 millió Eurót akarok! Most azonnal! - vágta rá Raffaela
- Hogy van bőr a képeden? - ordítottam rá én is portugálul
Meglepődött. Nem tudta, hogy megértettem mindent, amit eddig beszéltek. Nem tudta, hogy
beszélek portugálul. - Te csaltad meg őt! Te vagy terhes más gyerekével. Így is többet kaptál,
mint amit érdemelsz. A világon semmit sem érdemelsz. Látszik, hogy Felipének milyen jó szíve van.
Te persze kihasználtad. Csak a pénze miatt mentél hozzá azért, hogy minél gazdagabb lehess.
Számító, pénzéhes nő vagy! - ordítottam Erre ő felpofozott. Úgy döntöttem nem ütök vissza.
Mégiscsak terhes.
- Te persze kihasználtad, hogy szétmentünk. Te ugyanolyan pénzéhes vagy mint én - ordított ő is
- Szeretted őt valaha? - kérdeztem Lepereg rólam amit mond, de erre a kérdésemre választ akarok. - Nem - mondta nemes egyszerűséggel - Csak a pénze kellett.
- Nem hasonlítunk. Mert engem nem a pénze érdekel, hanem ő maga. Soha senkit nem szerettem
  annyira, mint őt. Én tudok szeretni. Veled ellentétben - mondtam nyugodtabban - Végeztünk ügyvéd úr?
  - fordultam az ügyvédhez Bólintott - Akkor mi megyünk is - kezdtem el Felipét kifelé rángatni. Ő még
az ajtóban visszafordult és azt mondta:
- Anabella mindenben jobb nálad. Soha nem érsz fel vele - mondta majd távoztunk.
Egész hazafelé úton nem szóltunk egy szót sem. Én magamban dühöngtem, ö pedig összetört attól, amit
Raffaela mondott. Mikor hazaértünk a barátainkon kivül Felipe családja is ott volt.
- Hogy ment? - kérdezte egyből Rubens
- Hogy ismerhettem így félre? - szólalt meg végre Felipe
- Szerelmes voltál. Nem tudhattad. Jól játszotta a szerepét - mondtam
- Mi történt? - kérdezte Luis Antonio
- Nem szeretett engem. Sosem szeretett - mondta Felipe megtörten
- Miről beszélsz kisfiam? - lépett hozzá Ana Elena
- Csak a pénzemet akarta - mondta Felipe
- Mi van? Ezt honnan veszed? - kérdezte Eduardo
- Onnan, hogy Raffaela a lakás és a kocsik mellé még 10 millió Eurót is akart.
  De azt már nem kapja meg - mondtam
- Ez még nem bizonyítja, hogy pénzéhes lenne - mondta Silvana
- Bevallotta. Csak a pénzem miatt jött hozzám - felelte Felipe
- Szemét liba! - morgott Fernanda Felipe nővére
- Olyan kedves kislány volt - mondta Ana Elena
- Velem is mindíg barátságos volt - mondta Raquel
- Mindenkit jól átvert - mondta Lewis
- Felmegyek a szobámba - mondta Felipe - Egyedül akarok lenni.
Majd ledobta a jegygyűrűjét az asztalra és felment a szobájába. Fájt őt így látni.
- Megfizet még ez a nőcske mindazért amit Felipével tett. Ezt én garantálom - mondtam fogvicsorgatva
Majd spanyolul szitkozódva felmentem én is az emeletre. Még hallottam, hogy Fernando annyit mond:
- Ne akarjátok, hogy lefordítsam! - mondta a többieknek. Biztos rákérdeztek, hogy miről is beszélek.
Nem a saját szobámba mentem, hanem Felipéjébe. Tudtam, hogy egyedül akar lenni,
de nem tudtam őt így ott hagyni. Az ágyon ült lehajtott fejjel és sírt.
Habozás nélkül odaléptem hozzá és megöleltem. Nem ellenkezett, visszaölelt. Mindketten sírtunk.
Ő azért, mert kihasználták, átverték, megcsalták. És mindezt egyetlen ember: a felesége.
Illetve a volt felesége. Hála Istennek! Én pedig azért, mert nem akartam őt így látni.
Ha ő szenved, én is szenvedek. Az ölembe hajtotta a fejét, én pedig ringatni kezdtem mint egy kisbabát.
Nem sokkal késöbb elaludt. Én is elhelyezkedtem az ágyon és pár perccel késöbb én is
mély álomba szenderültem.

Sziasztok!

Tudom! Tudom! Megint eltűntem, de ilyen, ha az ember pénzt keres. Szánom-bánom bűnömet!
Mint látjátok új fejlécem van. Nem a legjobb, de azért nem lett rossz. Véleményezzétek! Írjátok meg, hogy tetszik-e! Nem sértődöm meg, ha nem tetszik. Akkor majd csinálok másikat.

Emellett nyitottam egy másik blogot! Az is egy Felipés fanfic, de ezúttal nem egy spanyol rendőrlány csavarja el a mi kis brazilunk fejét, hanem egy magyar egyetemista. Nézzetek be oda is!
http://www.hercegnoapaddockban.blogspot.hu/

Ide pedig holnap hozom a részt!

Még egyszer bocsánat a sok kihagyásért!

12. fejezet

Sziasztok! Meghoztam az új részt! Bocs, hogy ilyen sokára hoztam, de dolgoztam. Várom a komikat is! :-)

Natasa Petrova, Bella legnagyobb ellensége

Bella rucija a bulin



Natasa-akció

Nagyon ideges lettem. Reszkettem a dühtől.
Aztán Felipe megfogta az ökölbeszorított kezemet, amitől kicsit megnyugodtam.
- Szóval Natasa itt van Sao Paoloban. De csak péntekig. Ezért kéne most lépnünk.
  Egy drogügyletet intéz egy ma esti bál közben. A vevő rendez egy bált, hogy
  leplezze a valódi találkozót. Itt elkaphatjuk és örökre börtönbe zárathatjuk
  - mondta
- Ezen gondolkodnom kell - mondtam levegő után kapkodva
- Gyorsan kell döntened! - mondta Szergej
- Csak egy fél órát kérek - mondtam majd elindultam kifelé. Gondolkodnom kell!
Ez most hírtelen ért. Évek óta nem hallottam Natasáról, erre Szergej beállít és
azt állítja, hogy ma este örökre vége lehet a Natasa-ügynek. Szükségem van
egy kis időre, hogy eldöntsem mit akarok.
Felipe szemszöge
Utána akartam menni, de Tony elkapta a karom.
- Most hagyd gondolkodni - mondta
- De ki ez a Natasa? - kérdeztem Tudni akarom mi folyik itt!
- Mennyit mesélt neked Bella a pasiairól? - kérdezte Tony Hogy jönnek ide a pasiai?
- Kettőről mesélt. De annyira nem mentünk bele a témába. Az egyik megcsalta,
  a másik megütötte. Miért? Van még valaki? - mondtam
- Akkor Joshról nem mesélt. Nem csodálom! Én is csak azért tudom, mert ott voltam
  - mondta Tony
- Elmeséled? - néztem rá könyörögve A többiek is kiváncsian néztek rá.
- Ezért meg fog ölni! - forgatta a szemeit Tony - Ennél az akciónál találkoztunk Bellával.
  Mindketten beépített rendőrök voltunk egy drogbandában.
  Persze nem tudtuk a másikról, hogy rendőr. Itt ismerkedett meg Josh-sal is.
  Josh a banda tagja volt. Natasa pedig a bandavezér. Josh és Bella egymásba szerettek.
  Natasa rájött, hogy zsaruk vagyunk. Gondolta tesz róla, hogy Bella szenvedjen.
  Így hidegvérrel megölte Josht. Mielött meghalt, Bella megígérte neki és magának,
  hogy elkapja Natasát. Natasa elmenekült és azóta sem hallottunk róla. Egészen eddig
   - mondta Tony
- És neked mi közöd van ehhez az egészhez? - kérdeztem Szergejtől
- Az orosz hírszerzésnek dolgozom. Tony és Anabella nekem jelentett. Megígértem
  Bellának, hogy folyamatosan szimatolok Natasa után és szólok neki ha van valami.
  Most is ez történt. Azonnal jöttem, amikor megkaptam a hírt - mondta Szergej
- Nagyon szerette Josht? - kérdeztem félve Tartottam a választól! Féltem attól, hogy
  még mindíg ezt a Josht szereti.
- Igen. Legalábbis azt hittem. De mikor találkoztatok minden megváltozott.
  Szerintem most azért bukott ki, mert hosszú évek után végre beteljesítheti az ígéretét.
  Már nem azért csinálja, hogy megbosszúlja a szerelme halálát, hanem azért,
  mert Natasa egy bűnöző, aki több ember életét is kioltotta - mondta Tony
- És szerinted elvállalja? - kérdezte Fernando
- Vállalom! - szólalt meg Bella

Bella szemszöge
Sokat gondolkodtam és rájöttem, hogy ha ezt a lehetőséget kihagyom,
akkor lehet, hogy nem is lesz több. Ma este elkapom Natasát.
Elintézem, hogy örökre a börtönben rohadjon meg. Visszaindultam a házba. Mikor a bejátarhoz értem meghallottam Fernando kérdését.
- És szerinted elvállalja?
- Vállalom! - mondtam, majd Szergejhez fordultam - Mi a terv?
- Az üzlet 9-kor kerül sorra a garázsban. Elintéztem, hogy legyen meghívónk a party-ra.
  A bálon megfigyeljük őket, majd 9 elött kimegyünk a garázsba és elrejtőzünk és mikor
  az üzletet nyélbe ütik, lekapcsoljuk őket - mondta Szergej
- Milyen jó, hogy van estélyim - mosolyogtam a lányokra, hiszen velük vettem báli ruhát is
  - Megyek átöltözöm.
Aztán felmentem a szobába átöltözni. Egy fekete spagettipántos hosszú ruhát vettem fel,
aminek a dekoltázsrészénél flitteres díszítés volt. Ehhez egy fekete magassarkút is vettem.
A hajam szabadon maradt, a smink minimális lett. Két fegyvert is viszek. Az egyiket
a jobb combomra erősítettem, a másikat pedig a táskámba tettem.
Fél 8-kor már indulásra készen álltunk.
Mindenki megölelgetett és sok szerencsét kívánt. Végére maradt Felipe.
- Hozd ám vissza a testőrőmet! - parancsolta Szergejnek, aki bólintott. Majd hozzám fordult.
- Te pedig vigyázz magadra! Ugyanígy akarlak visszakapni - mondta majd megölelt és
  megcsókolt
Aztán Sergej meg én elindultunk a party-ra. Az este során többször is láttam Natasát.
Nehéz volt megállni, hogy ennyi ember előtt ne essek neki. De megvártam a 9 órát.
Elbújtunk a garázsban és vártuk a gyanúsítottakat.
Az erősítés feltünésmentesen kint várt, hogy a jelünkre előjöjjenek és elfogják Natasáékat.
Aztán megérkeztek Natasáék is.
- 20 kiló kokain. Ahogy kérte - mondta Natasa és egy autó csomagtartójára mutatott,
  amit az emberei felnyitottak és tele volt kokainnal.
- Itt van a 40 millió Euro - adta át az aktatáskákat a nagydarab kopasz férfi.
  - Remélem minél hamarabb újra találkozunk
- Azt nem hinném - mondta Sergej, majd előléptünk. A kommandósok berohantak
  és elkaptak mindenkit.
- Te álnok tyúk! Megdöglesz! - ordított Natasa, majd megindult felém.
Verekedni kezdtünk. Jobban verekszem, mint Natasa ezért hamar földre kényszerítettem,
lenyomtam a földre és hátracsavartam a kezét és megbilincseltem, majd felrántottam a
földről és felolvastam a jogait.
- Natasa Petrova le van tartóztatva drogkereskedelemért és többszörös emberölésért.
  Joga van hallgatni, de ha mégis beszélne az felhasználható Ön ellen a bíróságon.
  Satöbbi, satöbbi.... - mondtam majd elvezették. Majd Szergej-jel visszamentünk
  Felipéékhez.