14. fejezet

Luiz Antonio és Ana Elena, Felipe szülei Egyébként szerintem Felipe mamája a legdögösebb f1-es anyuka.

Fernanda Massa, Felipe nővére és Tony kiszemeltje

Dudu Massa, Felipe öccse és hasonmása

Bella rucija a részben

A klub ahová mennek

A zene Belláék táncához:
http://www.youtube.com/watch?v=zovE1STcQbs&playnext=1&list=PLE8A197E866484ADB

Szenvedély

Csütörtök reggel ismét én ébredtem előbb. Felipe továbbra is békésen aludt.
Annyira aranyos, amikor alszik! Mondjuk ébren is az! Nem tudtam megállni,
hogy ne adjak neki egy puszit az arcára. Megmozdult ugyan, de nem ébredt
fel. Lementem a konyhába reggelizni. A lányok már fent voltak. De a
konyhában találtam még Fernandot és Felipe anyukáját is.
- Jó reggelt! - köszöntem
- Jó reggelt! Hogy van Felipe? - kérdezte Fernando
- Még alszik. Tegnap este egy kicsit kiborult, de ez érthető reakció, ha a volt
feleséged egy vipera, aki kegyetlenül átejtett - mondtam indulatosan
- Raffaela nem maradt volna vele - jelentette ki Ana Elena
Értetlenül néztem rá, mert nem értettem miről beszél.
- Ezt hogy érted? - kérdeztem rá
- Tegnap este felmentünk a szobájába, hogy megnézzük hogy van, de akkor
már aludtatok. Nem hagytad magára. Ö megtette volna. Raffaela nem
ment volna utána. Te sokkal jobban illesz a fiamhoz mint ő. Te feltétel nélkül
szereted őt. Ez már távolról látszik. Te el tudod feledtetni vele azt a sok rosszat
ami történt - mondta Ana Elena és közben megfogta a kezem
- Ő is sokat segített nekem. Miatta hagyom abba a testőrködést - mondtam
- Mi? - szólalt meg mögöttem Tony - Felmondasz?
- Igen. Felipe az utolsó kliensem - mondtam Közben Felipe is leért.
- Miért? - kérdezte Nicole
- Mert elegem van. Nem akarom veszélybe sodorni a családomat, a barátaimat.
Amíg testőrködtem nem volt egy normális kapcsolatom. Ennek véget akarok vetni
- mondtam
- Megértelek - mosolygott Tony - Csak megijedtem, hogy elveszítem a társamat.
De igazad van. Ha már megtaláltad az igazit, akkor ne engedd el.
- Nem fogom. Nem szabadul tőlem egykönnyen - mosolyogtam én is
- Eszem ágában sincs megszabadulni tőled - vigyorgott Felipe
Nem sokkal később a hiányzó két ember, Lewis és Heikki is leért.
Délelőtt főztünk. Délután pedig nappaliban beszélgettünk. Közben a fiúk persze
X-boxoztak.
- Mi lenne, ha ma elmennénk bulizni? - vetette fel az ötletet Nicole
- Ez jó ötlet - mosolygott Raquel
- Felipe ismeri a várost. Ő tudja milyen klubok vannak itt - mondta Heikki
- És van is egy ötletem - vigyorgott Felipe - Szerettek táncolni?
- Igen. Ez a buli lényege nem? - mosolygott Lewis
- Ez egy kicsit latinosabb este lesz - vigyorgott tovább Felipe
Ráhagytuk a dolgot. Estefelé aztán elkezdtünk készülődni. Felipe azt mondta
latinos este lesz, így tánchoz való ruhát vettem fel. Egy spagettipántos térdig érő
piros ruhát vettem fel. A felső része csipkés volt. Ehhez illő piros magassarkút húztam.
A hajam kiengedve maradt és szolid sminket tettem fel. Fernanda és Eduardo is velünk
jön. 7-kor aztán elindultunk. Egy táncklubba mentünk. Jól sejtettük. Táncolni fogunk.
Hangulatos hely! A táncparkett középen van és körülötte vannak az asztalok.
Igazi latin zene volt. Aki ide belép azonnal táncolni akar. Ezt teszi ez a zene.
Iszogattunk, táncoltunk. Eléggé belelendültünk a táncolásba. Egyre szenvedélyesebben
táncoltunk. Felipével egy igen forró és szenvedélyes táncot produkáltunk.
Mikor vége volt a számnak mi is befejeztük a táncolást és egy szenvedélyes csókkal
zártuk a táncunkat. Észrevettük, hogy már csak mi voltunk a parketten és mindenki
minket bámul. Eléggé zavarba jöttünk. Visszaültünk az asztalunkhoz. A többiek persze
vigyorogva fogadtak.
- Ez aztán szexi volt. - vigyorgott Nicole
- Fogalmam sincs mi üthetett belénk. - mondtam zavartan
- Mi tudjuk! Szerelmesek vagytok és ezt leginkább a táncban lehet megmutatni.
- mondta Fernanda
- Ezt az oldaladat még sosem láttuk. - mondta Lewis Felipének
- Ezt az oldalamat csak a családom ismeri. Itt az ideje, hogy nektek is megmutassam.
- mondta Felipe - Te viszont gyakorlott táncos vagy. - fordult felém
- Kicsi koromban balettoztam. A páros táncokat pedig egyenesen imádom. Szeretek
táncolni. - mosolyogtam
- Az látszik. - mosolygott Eduardo
Ezután táncoltunk és iszogattunk még egy ideig, aztán hazamentünk.

Másnap reggel a mi kis társaságunk felbomlott. A barátaink elutaztak. Mindenki hazautazott.
Hárman maradtunk. 

Délután átmentünk Felipe szüleinek házába. Tony feltűnően jól elvolt Fernandával. 

Ezt Felipe is észrevette, így meginvitálta Tony-t egy férfias beszélgetésre.
Félórával késöbb vigyorogva tértek vissza és Tony ott folytatta a 

Fernandával való flörtölést, ahol abbahagyta. Nem bírtam ki, hogy ne szóljak bele.
- Moore kettes szabály. - vigyorogtam rá
- Te már megszegted az egyes szabályt tehát a kettes érvényét veszti. - vigyorgott vissza
- Milyen egyes és kettes szabály? - kérdezte Fernanda
- 1. szabály: Soha ne kezdj ki a klienssel! - nézett jelentőségteljesen rám Tony
- 2. szabály: Soha ne kezdj ki a kliens egyik családtagjával, barátjával sem - mondtam
- Nem végzitek túl jól a dolgotokat - szólt közbe Dudu is - Szabályszegők vagytok!
- nézett ránk undorodva, majd elvigyorodott - Egyébként nincs egy dögös rendőrcsaj nálatok New Yorkban?
- Már elnézést? Én mi vagyok? Egy darab fa? - kérdeztem álsértődőtten
- Dehogy drágám! Te vagy a legdögösebb rendőr a világon - ölelt át Felipe - Amúgy pedig
szerinted hagynám, hogy az öcsém rád mozduljon? Meg is ölném.
- Én hősöm! - öleltem át - Egyébként vannak dögös csajok New Yorkban, de ők nem a te súlycsoportod - öltöttem nyelvet Dudura. Erre Eduardo sértődötten levágta magát a kanapéra és nem szólt hozzánk. Mi viszont nagyon jól szórakoztunk ezen.

Szombaton aztán Tony elment Fernandával valahová. Egész nap odalesznek. Legalábbis
a társam ezt mondta. Kettesben maradtunk Felipével. Végre! Együtt főztünk, amiből a 

végére kajacsata lett. A konyha úgy nézett ki mint egy csatatér. A hajunkban, 

a ruhánkban és mindenhol kaja volt. Egy hirtelen ötlettől vezérelve lenyaltam 

Felipe arcáról a ketchupot, ami beindította láncreakciót és minket. 

Csókolózni kezdtünk, ami egyre szenvedélyesebb lett. A ruhák hamar 

lekerültek rólunk. Gyengéd simogatások és csókok mutatták, hogy nem
akarunk elsietni semmit. Mindketten mutattuk ezzel a egymásnak, hogy nem kényszerítünk
a másikra semmit és ha akar még visszaléphet. De ez nem történt meg. 

Egyenes út vezetett a legkülönlegesebb és legmámorítóbb élményhez, amit valaha átéltem.

1 óra elteltével az általunk rendetlenné vált konyha közepén feküdtünk ruha nélkül. 

Végül nagy nehezen feltápászkodtunk, felöltöztünk és feltakarítottunk. Az ebéd is elkészült. 

Miután elfogyasztottuk az ebédet és elmosogattunk egymást ölelve néztük a tévét.

Este aztán Tony is hazatért.
- Mi újság gyerekek? Történt valami amíg nem voltam itt? - kérdezte vigyorogva
- Nem. Semmi érdekes nem történt - mondtam
- Akkor miért van ilyen bárgyú vigyor a képeteken? - vigyorgott tovább
- Mondjuk úgy, hogy az ebéd nagyon finomra sikeredett - mosolygott Felipe 

Erre elnevettem magam. Tony értetlenül nézett ránk.
- Nem akarod hallani - mondtam nevetve Ekkor esett le neki.
- Ó! Na ezt tényleg nem akarom hallani. Tartsátok meg magatoknak - fintorgott 

Ezen mi még jobban nevettünk. Végül elmentünk lefeküdni.
A vasárnap is ugyanúgy telt ahogy az előző nap. Tony Fernandával volt, mi pedig
elszórakoztattuk egymást és magunkat. De a nyugis hétnek vége lett és 

szerdán indultunk is Franciaországba. 

A szerdai estét a barátainkkal töltöttük. Jókat nevettünk és beszélgettünk.
Aztán csütörtökön elkezdődött a munka. Amíg Felipe a sajtószobában volt, 

addig én Nicole-lal múlattam az időt.