Sziasztok!
Végre sikerült elkészülnöm az extra résszel. A plusz fejezet Felipe és Raquel szemszögéből írja le az Ausztráliában történt eseményeket. Vajon Felipe miért Raquelt választotta, hogy kísérje el gyűrűt venni? Na és Fernando hogy fogadja a cikket?
Olvassátok el és véleményezzetek! Kérlek írjatok pár sort!
Puszi
Krimi88(Kriszti)
A gyűrű átka
Felipe szemszöge
Nem sokkal azután, hogy Bella előkerült, nehéz szívvel ugyan, de el kellett válnunk. Ő New Yorkba ment én pedig Brazíliába. Legalábbis mindenki így tudta. Valójában Spanyolországba mentem, hogy beszéljek Anabella szüleivel. Tudom, hogy tegnap is beszélhettem volna velük Michaelnél, de igazából azt szerettem volna ha csak mi hárman vagyunk ott, mert olyan dologról szeretnék beszélni velük, ami fontos a számomra. Ma ugyanis megkérem tőlük Anabella kezét.
Épp elsétáltam Barcelonában egy ékszerbolt előtt, amikor megragadták a figyelmemet azok a csodálatos eljegyzési gyűrűk a kirakatban. Egyszer csak mellém lépett valaki, de nem figyeltem rá, mert lefoglaltak a csodaszép gyűrűk.
- Segíthetek választani esetleg Senor? - hallottam meg egy ismerős hangot, ami spanyolul szólt
- Elfogadom a segítséget Senora - vigyorogtam rá és én is a spanyol nyelvet használtam majd megöleltük egymást
- Ha nem tévedek különleges alkalomra keresel ékszert - vigyorgott ő is
- Így van - válaszoltam - Meg akarom kérni a kezét, csak még nem tusom, hogy hogyan és milyen gyűrűvel.
- Akkor a sors kisegít. Ezek szerint nem véletlen, hogy egymásba botlottunk. Majd én segítek választani.
Erre csak hálásan bólintottam, majd bementünk az ékszerüzletbe. Sokáig keresgéltünk, de nem volt olyan ami tetszett volna. Végigjártuk Barcelona összes ékszerboltját, de nem találtunk megfelelő gyűrűt.
- Hé, van egy ötletem! - kiáltott fel Raquel - Ismerek egy ötvöst, aki különleges ékszereket készít igény szerint.
- Látogassuk meg! - élénkültem fel
Ezek után indultunk Valenciába, hiszen ott van az az ötvös, akiről Raq beszélt. Senor Santana kedves volt és miután elmondtam mit szeretnék, lerajzolta majd megmutatta. A képen a legtökéletesebb gyűrűt láttam. Pont ilyet képzeltem el. Boldogan sétáltunk ki a boltból. Megköszöntem Raquelnek a segítséget, megöleltem majd visszautaztam Barcelonába és egy hotelban lefeküdtem, hogy felkészítsem magam a másnapra, mivel ez lesz életem legidegőrlőbb napja.
Másnap ugyanis elmentem Bella szüleihez. Pokoli ideges voltam. Tudom, hogy már csináltam ilyet, de ez más. Soha senkit nem szerettem még úgy, mint Bellát. Szerettem Raffát, de Bella más. Nála szebb, okosabb, vidámabb és szerethetőbb nővel még sosem találkoztam. Ha nem kapom meg a Sanchez szülők áldását, akkor nagyon csalódott leszek, de akkor is elveszem Bellát, de reménykedem, hogy beleegyeznek. Remegő lábakkal indultam meg az ajtó felé majd becsengettem. Pár másodperccel később Elza mosolygós arcát láttam meg.
- Felipe drágám, te hogy kerülsz ide? Bella nincs itt, New Yorkban van- ölelt meg majd beinvitált
- Igazából nem Bellához jöttem, hanem hozzátok. Beszélni szeretnék veletek - mondtam idegesen
- Jézusom! Történt valami a lányommal? - rémült meg
- Nem dehogy! - mondtam gyorsan - Csak kérdezni szeretnék valamit. Manuel itthon van?
- Csak nem a nevemet hallottam? - jött le az emeletről Bella apukája - Á, Felipe! Mi járatban vagy errefelé?
- Beszélni akar velünk - mondta Elza
- Hallgatunk! - ült le a felesége mellé Manuel
- Tudom, hogy még csak rövid ideje vagyunk együtt Bellával, de én úgy érzem, hogy megtaláltam azt a nőt, akivel le akarom élni az egész hátralévő életemet. Ezért szeretném ha feleségül adnátok hozzám a lányotokat - mondtam ki végre Teljesen ledöbbentek.Elza arcán láttam az örömöt. Azt hiszem őt már megnyertem magamnak. Azonban Manuel arca egy kőszoboréhoz volt hasonlítható. Komoly, szinte már rémisztő volt.
- Felipe te már túl vagy egy rossz házasságon és nem szeretném ha a Raffaela iránti gyűlöletedet a lányomon töltenéd ki - mondta Manuel
- Igazad van abban, hogy a Raffaelával való házasságom szörnyű volt, de soha nem tudnám emiatt bántani Bellát. Teljes szívemből szeretem Bellát és nem tudnék neki fájdalmat okozni. Raffa tönkretett, de Anabella segített felállni a padlóról. Raffaela és Anabella között hatalmas a különbség. Raffaela maga az ördög, akinek minden mondatából és tettéből a gonoszság sugárzik. Bella azonban egy angyal, aki mindig jót akar, aki nem tudna bántani senkit szándékosan. Ő szeret engem és én is szeretem őt. Soha nem bántanám meg azt, akit szeretek. - érveltem
- Anabella eddigi pasijai mind bántották őt és eddig úgy éreztem, hogy te is bármikor megbánthatod - mondta Épp nyitottam volna a szám, hogy tiltakozzak, de ő egy határozott mozdulattal leintett - de most azzal, hogy idejöttél és tőlünk kérted meg Anabella kezét, bebizonyítottad, hogy tényleg szereted a lányunkat. Éppen ezért örömmel adom feleségül hozzád a lányomat.
- Köszönöm! - öleltem meg őket - Vigyázni fogok rá!
- Tudom - mondta Manuel majd még egy ideig beszélgettünk Este pedig hazautaztam Brazíliába.
Szerdán pedig indultam Ausztráliába. Bella csak pár nap múlva érkezik. Péntek reggel hívott Santana úr, hogy hétfőn mehetek a gyűrűért. Nagyon boldog voltam, hiszen kész a tökéletes eljegyzési gyűrű és Bella pedig ma érkezik. Ez a nap akármilyen boldognak tűnt már reggel elromlott. Az egyik újság címlapján én voltam Raquellel, a cím pedig a "Ferrari háború" volt. Elolvastam az egész cikket és érezte, hogy ennek nem lesz jó vége. Fernando kiakad, ahogy Bella is. Óvatosan közelítettem meg a Ferrari boxot. Mindenki úgy nézett rám mintha én lennék maga a sátán, pedig csak az ördög férje voltam. Oké ez hülye vicc volt. Még jó, hogy nem mondtam ki hangosan.
- Mióta fekszel le a feleségemmel? - ugrott elém Fernando a semmiből és a szemei szikrákat szórtak
- Amióta te a Barcának szurkolsz. - vágtam rá - Vagyis soha nem feküdtem le Raquellel.
- Akkor miért nem említettétek, hogy vidáman andalogtatok Valenciában?
- Raquel segített valamiben, amiről egyenlőre senki sem tudhat - mondtam - Ezért nem tudtál róla.
- Tényleg? És ehhez miért az én feleségemre volt szükséged?
- Egy: véletlenül futottunk össze, kettő: mert ő Bella egyik legjobb barátnője, három: mert a nők jobban értenek az ilyen dolgokhoz. De tudod mit erre nekem nincs időm - mondtam majd eltrappoltam Hogy gondolhatja ezt? Ennyire nem ismer? Ennyire nem bízik a feleségében? Még dühöngtem egy darabig majd mentem az eligazításra. Az eligazítás közepén megjelent Bella és rám sem nézett. A megbeszélés végén elém lépett letette a mai újságot az asztalra rá pedig a karkötőjét és dühtől izzó szemekkel így szólt:
- Pár napon belül visszakapod a Ferrarit is, amit tőled
kaptam - mondta hidegen
- Anabella, nem az van amire gondolsz - mondtam
- Minden pasi ezt mondja, de nem hiszem el. És nem is
érdekel. Csak azt mond meg, hogy
mióta tart? Mióta csináltok belőlem és Fernandoból hülyét? - kérdezte
dühösen
- Nincs köztünk semmi Raquellel! - mondtam szinte
könyörgően
- Persze! Mire hazaérsz én már nem leszek ott - jelentette ki majd elviharzott Ezt hogy hozom helyre? A futam után utaztam Spanyolországba a gyűrűért közben felhívtam Bella szüleit és elmagyaráztam nekik mindent. Megértették és megígérték, hogy nem mondják el Bellának, hogy miért is voltam Raquellel. Míg otthon voltam megszerveztem Bella szülinapi buliját. Mindenkit elhívtam akit ismer. Dani Alves a Barca brazil védője megígérte, hogy felhívja Ronaldinhot is. Pár órával később visszahívott, hogy Ronnie belement és itt lesz. Ennek kimondhatatlanul örültem. Rob Pattinson esete azonban bonyolultabb volt. Ugyanis a száma csak Bellának van meg és az ő mobiljába én most nem nyúlhatok bele a szülei azonban igen. Ők adták meg Rob számát. Természetesen ő is igent mondott. A bulira szinte már minden készen állt. Gyorsan letelt a futamok közti időszak és mentünk Malajziába.
Raquel szemszöge
Épp egy számot énekeltem fel a hangstúdióban, amikor Juan a Marca című újságot tette le elém az asztalra.
- Ez mi? - kérdeztem
- Olvasd a főcímet! - segített ki
Kíváncsi voltam ezért azt tettem amit mondott.
Alonso vs. Massa Harc Raquelért!
Fernando Alonso gyönyörű feleségére sok férfinak fáj a foga, de Raquel eddig kitartott férje mellett, de Alonso újabb ellenfelet kapott. Csapattársa Felipe Massa ugyanis a versenypályán kívül is versengene a kétszeres világbajnokkal méghozzá Raquel del Rosarioért.
Pár napja ugyanis a brazil pilóta boldogan sétálgatott Alonso feleségével Valenciában. Míg a barátnője Anabella Sanchez-aki a mi munkatársunk-New Yorkban volt, addig Massa, csapattársa nejét szédítette.
A Száguldó cirkusz szurkolói számítottak a Ferrari belharcra, de azt senki sem várta, hogy a magánéletben is kitör a háború!
Mi van? Már megint az idióta újságok! Mindig kitalálnak valami baromságot. Eszembe jutott, hogy Fer ma érkezett meg Ausztráliából. Biztos dühös. Ezek szerint ezért nem fogadta a hívásaimat az elmúlt néhány napban. Felpattantam és mindenkit otthagyva hazarohantam. Fer otthon volt és nem tűnt boldognak.
- Szia édesem! - köszöntem majd meg akartam csókolni, de elhúzódott
- Nem vagyok az édesed és nem akarom, hogy hozzámérj azzal a mocskos száddal amivel nemrég a csapattársamat csókoltad - ordított
- Fernando te tényleg elhiszed mindazt, amit az újságok írnak? - kérdeztem sírva
- Miért, mégis mit higgyek? Boldogan ölelgetitek egymást, miközben én Maranelloban voltam, Bella pedig New Yorkban.
- Csak segítettem neki - sírtam tovább
- Mégis miben? Mert Felipe nem hajlandó elárulni.
- Nem mondhatom el - zokogtam
- Talán a gyerek is tőle van? - kérdezte már ő is könnyezve
- Fernando! Hogy kérdezhetsz ilyet? De tudod mit? Válaszolok! Nem, nem tőle van hanem tőled. Soha nem feküdtem le Felipével. A kisbabámra esküszöm, hogy ez az igazság - zokogtam
- Sajnálom! - ölelt át - Bocsáss meg!
Percekig ölelt szótlanul. Az ő ölelésében hamar megnyugodtam.
- Megnyugodtál? - kérdezte én pedig bólintottam - Kérlek édesem áruld el, hogy mit titkoltok! Nem mondom el Bellának.
- Jól van. Felipe meg akarja kérni Bella kezét. Véletlenül futottunk össze Barcelonában, amikor ő egy ékszerüzlet kirakatát nézegette. Gondoltam segítek neki gyűrűt választani. Különleges ékszert akart, de nem volt olyan, ami tetszett volna neki így elvittem őt Valenciába Santana úrhoz, ő elkészíti neki a gyűrűt. Ekkor kaptak le minket.
- Sajnálom, hogy ilyen hülye voltam. Bocsáss meg nekem!
- Semmi baj, de ígérd meg, hogy soha nem kételkedsz bennem és az irántad érzett szerelmemben! - mondtam
- Megígérem. Nagyon szeretlek! - mondta
- Én is szeretlek! - csókoltam meg
Pár nappal később indultunk Malajziába. Fernando kibékült Felipével és gőzerővel készültünk Bella szülinapi bulijára. Remélem ma végre tudok vele beszélni és tisztázni a dolgokat.
A buli estéjén már mindenki megérkezett és a terem is fel volt díszítve. Felipe elmondta, hogy ő felmegy Bella szobájába és ott kéri meg a kezét ás majd utána jönnek le. Nagyon ideges volt, fel-alá járkált a teremben mindenkit az őrületbe kergetve ezzel. Fernandoval odaléptünk hozzá, hogy megnyugtassuk.
- Mi van ha nemet mond? - kérdezte kétségbeesve
- Nem fog nemet mondani. Szeret téged! - mondta Fer
- És ha megtudja, hogy valójában mit is kerestünk mi Valenciában együtt, akkor boldogan mond igent.- mondtam
- Ha pedig meghallja, hogy spanyolul beszélsz egyenesen el fog ájulni - nevetett Fer
- Igen de ti tanítottatok. Nektek jár a köszönet. Mindent köszönök. Nem tudom, hogy háláljam meg mindazt, amit értem vagyis értünk tettetek - mondta méghozzá spanyolul
- Először is látszik, hogy jó tanárok vagyunk - utalt Fer Felipe iménti spanyoljára - Másodszor nem kell meghálálnod, mert ezért vannak a jó barátok.
- Barátok vagyunk és ígérjétek meg, hogy örökké azok is maradunk! - mondtam
- Ígérjük! - mondták kórusban erre elnevettem magam
Ezután Felipe felment Bella szobájába és előkészült a nagy lánykérésre. Fél óra elteltével jött az infó a recepcióstól, hogy Bella megérkezett és felment a szobájába. Az izgalom a tetőfokára hágott. Nagyon izgultunk. További negyed óra telt el és akkor megérkeztek. Mindketten boldogok voltak ebből tudtuk, hogy Bellából menyasszony lett és most már szent a béke közöttük. Később Bella hozzám lépett és tisztázni tudtuk a félreértést és újra barátnők voltunk. Jót buliztunk. Igaz én kevesebbet táncoltam és nem ittam alkoholt, de ahogy észrevettem Bella sem. Ez felvetette bennem a gyanút, hogy esetleg Bella babát vár. Erről majd még kifaggatom őt. Az újságírók is megjelentek, ezért elmondtunk nekik mindent. Legalábbis azt a részt, hogy nem történt megcsalás. Azt mondtuk nekik, hogy segítettem Felipének ajándékot választani Bella szülinapjára. Végül is ez nem volt hazugság. Ez történt. Végre minden békés volt és mindenki boldog volt.
Ui.: Szorítsatok Abidalért, hiszen a 10 órás májátültetés még most is tart. Kitartást Abi! Én veled vagyok! Az olvasóim és a saját nevemben kívánok neked jobbulást!
