37. fejezet

Sziasztok!

Mint látjátok már felköszöntöttem Felipét, de ezzel a fejezettel ugyancsak sok boldog szülinapot szeretnék kívánni a mi kicsi brazilunknak.

Nem véletlen, hogy mára időzítettem ezt a részt, ugyanis ebben a fejezetben Belláék felköszöntik Felipét igaz a történet szerint még csak 29 éves. De nemcsak Felipét lepik meg hanem Felipe is tesz egy meglepő ajánlatot Bellának.

Ezenkívül szeretném ha írnátok pár sort a fejezet végére, hogy tudjam érdekel még a történet, vagy csak magamnak írogatok. Kérek pár komit!!!!!

Puszi

Krimi88(Kriszti)

Meglepetések

Miután elkészítettem 1-2 interjút, visszamentem a szállodába. Este épp Barca meccset néztem, amikor olyan 9 óra körül Felipe lépett be. Nem szólt semmit csak lefeküdt mellém az ágyra.

- Elhitted Robertonak mindazt, amit mondott ugye? - kérdeztem, miután meguntam a csendet.

- Először igen, de aztán rájöttem, hogy miért egyeztél volna bele a gyerekvállalásba ha független akarsz maradni. Tudom, hogy csak el akar minket választani, de ez soha nem fog sikerülni neki. Akkor is elveszlek, ha addig élek is - mondta - Feltéve ha hozzám akarsz még jönni.

- Persze, hogy hozzád akarok menni. Most már nem a bunyó és a lövöldözés az életem, hanem te és ez a picur itt a pocakomban - tettem a kezem a hasamra. Erre ő megcsókolt és egymást ölelve néztük a TV-t.

Vasárnap aztán elrajtoltak. Fernando boxutca áthajtásos büntetést kapott, mert kiugrott a rajtnál. Aztán a futam kellős közepén Felipével egyszerre jöttek ki kereket cserélni, de Fernando a bejáratnál szabálytalanul előzte meg Felipét. Habár Felipe meg is csúszott, tehát csak félig volt szabálytalan. Nagy volt a káosz ezen a versenyen. Lewis ahol lehetett agresszív és szabálytalan volt. Végül Jenson nyert, Lewis a 2., Rosberg pedig a 3. lett. Fer 4., Robert 5., Felipe pedig csak a 9. helyen ért célba. Kicsit tartottam attól, hogy Felipe nekiugrik Fernandonak a szabálytalan előzés miatt, de nem történt semmi komoly. Kicsit vitáztak, de végül Fer bocsánatot kért, Felipe pedig megbocsátott. Aztán összecsomagoltunk és mentünk haza Brazíliába. Illetve mentünk volna, ha nem lenne légtérzár egész Európában az izlandi vulkánkitörés miatt. A Ferrari magángépe érdekes módon felszállhatott. Na mindegy! Azzal mentünk, de csak Spanyolországig jutottunk.

Bella "menyasszonyi" ruhája

Hétfőn Felipe érdekes kijelentést tett.

- Házasodjunk össze most!

- Mi? Már megszerveztük az egészet. Nem fogom most az egészet visszamondani - mondtam felháborodva

- Nem a templomi esküvőről beszélek, hanem a polgári esküvőről. Menjünk be az anyakönyvvezetőhöz és házasodjunk össze! És ha valaha eljutunk Brazíliába ott is tegyük meg, mivel az itt kötött házasságokat nem ismerik el a brazil törvények és ez fordítva is igaz.

- Miért sietsz ennyire? - kérdeztem mosolyogva. Nekem sincs ellenemre a dolog!

- Nem bírom tovább! Most azonnal el akarlak venni! Nem kell megtudnia senkinek. Azt akarom, hogy a Spanyol Nagydíjra már a feleségemként jönnél - mondta

- Rendben! Akkor menjünk! Házasodjunk össze még ma! - vigyorogtam Nem várt sokat megcsókolt, majd összeszedtük a papírokat, felhívtuk Fernandot és Raquelt, hogy legyenek a tanúink és mentünk is. Kevesebb, mint fél óra múlva már férj és feleségként léptünk ki. Furcsa érzés, pedig semmi sem változott csak annyi történt, hogy most már hivatalosan is egymáshoz tartozunk.

Szerdán aztán eljutottunk Sao Paoloba is és ott is egybekeltünk. Itt Fernanda és Eduardo voltak a tanúink.

Csütörtökön meglátogattam egy tetoválószalont, hogy elkészíttessem Felipe szülinapi ajándékát. Két egybefonódó karikagyűrűt tetováltattam a bal lapockámra. Az egyik gyűrű belsejébe egy brazil, a másikba pedig egy spanyol zászlót tetettem. Ez jelzi, hogy a brazil és a spanyol nemzet barátsága örök. Hogy a házasságunkkal ez  csak erősebbé válik. A kép alá pedig Felipe aláírását varrattam fel. Vasárnapra, Felipe szülinapjára nagyjából begyógyul. Addig is rejtegetem Felipe elől. Na és persze szervezem a party-t.

Természetesen a készülő buliról Felipe nem tud. Megkértem Rubenséket, hogy vasárnap vigyék el Felipét valahová egész napra.

Valahogy így kell elképzelni Bella tetkójának formáját

Bella rucija Felipe szülinapi buliján

Vasárnap reggel Rubens el is vitte Felipét. Én a családdal addig feldíszítem a házat és fogadom a vendégeket. Délután mindenki megérkezett, majd felmentünk készülődni. Egy hosszú barna szaténruhát vettem fel. A hajamat feltűztem, a sminkem pedig a ruhámhoz illő lett. Egy ruhához illő stólát vettem még fel, hogy eltakarjam a tetkómat. Csak akkor mutatom meg ha itt lesz az ideje.

Este 8-kor minden készen állt és begördült Rubens kocsija Felipével együtt. Mikor beléptek Felipe nagyon meglepődött a tömeg láttán. Mindenki egyszerre kiáltotta a szokásos mondatot.

Boldog szülinapot!

Majd mindenki gratulált, aztán átadtuk az ajándékokat. Én maradtam utoljára.

- Eredetileg a baba lett volna az ajándék, de nem bírtam ki, hogy ne mondjam el előbb, így más ajándékot kapsz - mondtam, majd levettem a stólát és megfordultam, majd hátranéztem, hogy lássam a reakcióját.

- Te mindig meglepsz!.- mondta könnyes szemmel

- Tetszik? - kérdeztem

- Hát persze, hogy tetszik! - mondta, majd magához ölelt - Csodálatos vagy! Szeretlek!

- Én is szeretlek! - mondtam, majd megcsókoltam. Aztán buliztunk egy jót.

Hétfőn az egész baráti társaság Nagy Britannia felé vette az irányt. Ott Lewisék vendégszeretetét élvezzük majd. Fernandoék, Roberték, Heikkiék, Kimiék és mi.

A keddi nap városnézéssel telt, habár az eső megnehezítette a dolgunkat. De ennek ellenére élveztük.

Szerdán észrevettem, hogy Lewis még mindig nem beszél az apjával.

- Lewis, beszélhetnék veled négyszemközt egy kicsit? - kérdeztem, majd miután bólintott elindultunk a konyhába.

- Miről akartál beszélni? - kérdezte mosolyogva

- Nem tudom, hogy min vesztetek össze az apáddal, de nem szabad haragudnod rá! - mondtam A mosoly lehervadt az arcáról.

- Ehhez neked semmi közöd! - ordított dühösen

- Tényleg nincs hozzá közöm, de azt elmondom, hogyha továbbra is haragszol rá, azzal csak magadnak ártasz. Évekig akarsz rá haragudni? Hidd el meg fogod bánni, hogy ennyi ideig nem beszéltél vele! Ne legyél ilyen haragtartó!

- Miért ne legyek haragtartó? - ordított miközben bement a nappaliba a többiekhez. Én pedig mentem utána.

- Mert akkor olyan lennél, mint én! - ordítottam én is - Olyan sok embernek képtelen vagyok megbocsátani. De most, hogy láttalak téged és az apádat rájöttem, hogy addig nem mehetek férjhez, amíg nem beszéltem mindenkivel, akire haragudtam. Mert ha ezt nem teszem meg, akkor keserű és gyűlölködő leszek. Nem akarom, hogy a babám ezt lássa és ezt tanulja el tőlem. Nem hinném, hogy az apád ilyennek nevelt - mondtam nyugodtabban.

- Ezt te nem érted! - kiabált még mindig

- Igaz. Nem értem és nem is tartozik rám, de egyvalamit még elmondanék. Ha az apád nem lenne, te sem lennél itt. Ha ő nem lenne, nem tartanál ott ahol tartasz. Nem lennél világbajnok, nem lennél híres, nem versenyezhetnél a királykategóriában. Rengeteget köszönhetsz neki és így hálálod meg? Nem ezt érdemli - mondtam majd felmentem a szobámba.

Este megnéztük a Barca-Inter Bl elődöntő visszavágót. Sajnos a Barca az elődöntőben búcsúzott. Bayern-Inter döntő lesz. Nem baj legalább a Barca játékosok ott lesznek az esküvőmön. Mivel egy napon lesz a döntővel.

Másnap Lewis közölte, hogy kibékült az apjával. Megköszönte, hogy ráébresztettem a valóságra, aminek nagyon örültem.